Ez a fahéjas-almás, pekándiós kelt sütemény puha tésztát, szaftos almatölteléket és roppanós diót egyesít egy igazi őszi süteményben. A tészta 75%-ban teljes kiőrlésű lisztből készül, az almás réteg pedig fahéjjal és édesítővel fő össze. Az IR-barát almás sütemény reggeli péksütemény és klasszikus almás pite helyett is izgalmas, házias alternatíva.
Tápérték 1 szeletben
| Tápanyag | Mennyiség |
|---|---|
| Kalória | 125 kcal |
| Szénhidrát | 18 g |
| Fehérje | 4 g |
| Zsír | 5 g – ebből telített: 2 g |
| Rost | 3 g |
| Só | <0,1 g |
Hozzávalók (24 szelethez)
- 1 kg alma (meghámozva, kockákra vágva)
- 225 g teljes kiőrlésű liszt
- 75 g finomliszt
- 1 púpos evőkanál búzasikér
- 50 g puha vaj
- 1 tojás
- 1 evőkanál fahéj
- 1 evőkanál negyedannyi édesítő (vagy ízlés szerint)
- 1 csomag (7 g) szárított élesztő
- kb. 1 dl langyos víz
- 24 szem pekándió
Elkészítés
- Először felfuttatjuk az élesztőt: a langyos vízhez hozzákeverünk egy kiskanál cukrot (IR-ben is lehet, mert az élesztő megeszi) és az élesztőt, majd letakarva pihentetjük 8–10 percig, amíg habos lesz a teteje.
- Közben egy nagy tálban összekeverjük a liszteket és a búzasikért.
- Hozzáadjuk a puha vajat, a tojást és az édesítőt, majd beleöntjük a felfuttatott élesztőt is.
- Az egészet alaposan összedolgozzuk, amíg rugalmas, kissé lágy tésztát kapunk.
- Letakarva kb. 45–60 percig kelesztjük, amíg a tészta a duplájára nő.
- Amíg a tészta kel, a felkockázott almákat egy serpenyőben a fahéjjal, édesítővel és 1 deci vízzel felfőzzük. Addig pároljuk, amíg az alma megpuhul, és kicsit összeáll.
- Amikor a tészta megkelt, enyhén lisztezett felületen átgyúrjuk, kinyújtjuk dupla akkorára, mint amekkora a tepsink. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk a tésztát úgy, hogy a fele legyen benne, majd beleöntjük a fahéjas almát, és ráborítjuk a tészta másik felét is.
- Tojással megkenjük a tetejét, és kirakjuk a pekándióval.
- Még 10–15 percet pihentetjük, amíg a sütő előmelegszik 180 °C-ra.
- Végül 25–30 perc alatt aranybarnára sütjük.
- Rácson hagyjuk kihűlni, majd szeletelve tálaljuk — langyosan a legfinomabb, amikor a diók enyhén roppannak, a tészta pedig puha és illatos.
