Az inzulinrezisztencia kezelése számomra az elmúlt években már rég nem csak a diétáról és a mozgásról szól. Minél többet foglalkoztam az IR-rel, annál inkább rájöttem, hogy a hormonrendszerünk ennél sokkal összetettebb. Rengeteg könyvet elolvastam a témában, szeretem az olyan podcasteket is, ahol különböző szakértők új nézőpontokat hoznak be, és idővel elkezdtem holisztikusan tekinteni az egészre.
Ma már ugyanúgy figyelek az alvás minőségére, a stresszre és a regenerációra, mint az étkezésre vagy a mozgásra. Az elmúlt 1 évben pedig teljesen beszippantott az endokrin diszruptorok témája is.
2024-ben voltam a Forbes Power Women Summiton, ahol először hallottam a gyermekvállalás kapcsán egy olyan holisztikus szemléletről, ami túlmutat a „szedj vitamint és drukkolunk” megközelítésen. A panelbeszélgetésen részt vett egy magánklinika is, akik a nehezített gyermekvállalásban érintett párokat támogatják teljes életmódváltással — ebbe pedig a mikroműanyagok és bizonyos vegyi anyagok minimalizálása is beletartozik.
Ott kezdtem el először komolyabban elgondolkodni azon, hogy vajon milyen hatással lehet a hormonrendszerünkre az a rengeteg anyag, amivel nap mint nap találkozunk.
Őszintén? Valahol mindig is volt egy megérzésem, hogy a 17 lépéses skincare rutin meg a „frissen mosott tavaszi rét illatú” dolgok talán nem teljesen olyan egészséégesek, mint amilyennek a marketing mutatja őket.
Szép lassan elkezdtem lecserélni a kozmetikumaimat hangzatos vegánnak vagy natúrnak címkézett termékekre… aztán rájöttem, hogy ez sajnos nem ennyire egyszerű.

Közben mi is a nehezített gyermekvállalás útjára léptünk a férjemmel, és ekkor még mélyebben beleástam magam a témába. Azt vettem észre, hogy a kozmetikumok világában nagyon hasonló a helyzet, mint a feldolgozott élelmiszereknél: a csomagolás eleje sokszor sokkal szebb történetet mesél, mint az összetevőlista hátul.
Elkezdtem utánanézni az INCI listáknak, összetevőknek, és szép lassan elkezdett átalakulni a háztartásunk.
Először a saját kozmetikumaimat cseréltem le alacsonyabb endokrin diszruptor kitettségű termékekre. Közben találkoztam az úgynevezett „koktél effektus” fogalmával is, ami röviden azt jelenti, hogy lehet, hogy egyetlen termék önmagában még „belefér”, de amikor napi 8-10 különböző kozmetikumot, tisztítószert és egyéb vegyi anyagot használunk együtt, azok hatása összeadódhat.
Szóval nálam nem az lett a cél, hogy steril laboratóriumbá alakítsam a lakást és rettegjek minden műanyag kanáltól, hanem az, hogy összességében csökkentsem a napi kitettségünket.
A következő lépés a tisztítószerek és mosószerek lecserélése volt.
Talán meglepő, de számomra az egyik legfontosabb váltás a mosószer és az öblítő cseréje volt, hiszen a ruháink egész nap érintkeznek a bőrünkkel. És itt jött az újabb meglepetés: attól, hogy valami „baby”, „hipoallergén” vagy „sensitive”, még egyáltalán nem biztos, hogy valóban kedvezőbb összetételű.
A legnagyobb kihívást viszont egyértelműen a konyhai eszközök lecserélése jelentette. Ez már nem csak tudatosság kérdése, hanem pénzé is — ráadásul az ember nem egyik napról a másikra cserél le egy teljes konyhát.
Nálunk az első, legkisebb költségű lépés az volt, hogy a műanyag főzőeszközöket fokozatosan fakanalakra és rozsdamentes acél eszközökre cseréltük. Keverni már csak fakanalat használok, merőkanálból rozsdamentes acélt, és csak néhány műanyag spatulát tartottam meg.
A legnagyobb beruházás végül az edények lecserélése volt. Ma már a lábasaink és serpenyőink rozsdamentes acélból vannak, sütőtálakból üveget használunk, és az ételtárolók nagy részét is üvegre cseréltük.
Szerintem fontos kimondani, hogy ezt nem kell egyszerre megugrani. Mi sem egyik napról a másikra alakítottuk át az egész háztartást. Ez nálunk is egy lassú folyamat volt — és még most sem érzem azt, hogy „készen vagyunk”.

Ha most kezdenéd, én valószínűleg így haladnék — a gyorsan fogyó, könnyen lecserélhető dolgoktól a nagyobb beruházások felé:
• Öblítő lecserélése vagy teljes elhagyása
• Mosószer lecserélése egyszerűbb összetételűre
• Gyakran használt kozmetikumok cseréje (dezodor, testápoló, arckrém)
• Műanyag vizespalackok helyett kulacs vagy üveg használata
• Műanyag ételhordók fokozatos lecserélése üvegre
• Műanyag főzőeszközök cseréje fakanálra és rozsdamentes acélra
• Régi, karcos műanyag dobozok és eszközök kiszortírozása
• Sérült bevonatú serpenyők lecserélése
• Sütőtálak lecserélése üvegre
• Rozsdamentes acél lábasok és serpenyők beszerzése
• Nagyobb konyhai lecserélések már csak akkor, ha amúgy is aktuális lenne
Szerintem a legfontosabb nem a tökéletesség, hanem az, hogy tudatosabban kezdjünk el gondolkodni arról, mi vesz körül minket nap mint nap. Mert hosszú távon a sok apró változtatás összeadódhat.
Nem tudom, hogy ezeknek a változtatásoknak mennyire köszönhető, de azóta sikerült teherbe is esnem.

